Ennyi ideje vagyok home ofiszban. Szigorúan véve talán ennyi ideje veszem tényleg komolyan ezt a vírust. Amikor azt mondtam, hogy szeretnék végre kicsit Home ofiszban dolgozni, nem így gondoltam, ezt üzenném az univerzumnak... és ma már még 10 hétről beszéltek a cèges konferencián (ami skypen volt természetesen). Ami reális is. Őszintén? Nem tudom, milyen lesz a világ, én, a minden tíz hét múlva. Ez a hét nehéz volt nagyon, lelkileg, fizikailag mivel most nem tudok mozogni egy balek “sport” sérülés miatt, a munkában is évzárás van és ott sem úgy alakulnak a dolgok ahogy terveztem - ebben közre játszik a vírus is.

Ma és holnap (mondhatnám, hogy azért hogy kizökkentsenek minket de már 2 hónapja le van szervezve) egy bizonyos rezilencia treningen veszek részt - online. Tantermi képzésnek indult, de ezt is digitalizáltuk! Meglepő módon hatékony volt!

Ezen a tréningen vettünk egy FILÉ módszert - stressz helyzeteket és problémák kezelésének azonosítását.

Ez alapján gondoltam levezetem a koronavírus okozta stessz, hátha így tudományos alapon az elemzés segít mentálisan:

Fontos ez a probléma számomra?

Hát hogy az ördögbe ne lenne fontos. Fenekestül felfordult az élet, eddig ismeretlen módszerekre váltottunk, váratlan ismeretlen szituációk vannak, amik elveszik azt ami talán az egészség mellett a legfontosabb: a biztonság! Mikor lesz minden a “régi”? Mikor fog legközelebb valaki megölelni? Nem csak pasira gondolok. Barátra, szülőre, testvérre.

Mivel igen a válasz arra vonatkozóan, hogy fontos e ez számomra, megyek is tovább.

Indokoltak az érzéseim a probléma kapcsán?

Hónapok fognak eltelni mire újra meg merjük ölelni egymást, aggódás nélkül. Hónapok fognak eltelni míg megint nem félek kimenni az utcára. Amikor nem program lesz az, hogy autóba ülök. Mire újra reggel munkába megyek. Mire újra a mindig idegesitően nagyon boldog pultoslánytól kávét veszek reggel az irodában. Mikor újra mozijegyet foglalok. Mire ezek eljönnek, papucsban, szoknyában járunk, reméljük csak közepesen lelakva.. Tehát IGEN,indokoltak az érzéseim.

Lehet e pozitívan változtatni a problémán? Én tudok ezen változtatni?

Igen is és nem is. Igen, ami tőlem telhető megteszem: itthon vagyok, kezet mosok, takaritok, vigyázok. És most ez a kicsi is egy része a nagy megoldásnak! De nem, sajnos én nem tudom megállítani, megoldani a járványt. Nem tudom feltalálni az ellenszert.

Érdemes a saját és a környezetemért tennem valamit?

Igen. Stay home and calm. Csak ezt tehetjük, és túléljük azt amiről nem is tudjuk még, hogy milyen lesz. Nekem, neked, a világnak.

Nem így terveztelek... vàltozásokat terveztem, de ennyire nem akartam kirúgni a ház ajtaját :)